Miért van annyi elhagyott, romos, roncsolt, szennyezett ingatlan – eufémisztikus
kifejezéssel barnamezős terület – szerte a világban? Mi történik, ha egy vállalkozás, amely egy terület, létesítmény gazdája csődbe megy, fizetésképtelenné válik és felhagyja tevékenységét? Mit lehet tenni akkor, ha céget környezeti adósságok terhelik? Mekkora a környezeti adósság, és ki képviseli a természetet, mint hitelezőt? Mit tehet a felszámoló, ha a bevétel nem fedezi a környezeti terhek megszüntetésének költségeit – sőt még csökkentik is a vagyon értékét? Mennyire felelős a vevő az „örökölt” környezetvédelmi terhekért? És végül: hogyan és mikor szűnik meg a környezeti teher – lesz a barna mezőből újra hasznos funkciójú terület?
Az Útmutató többek között ezen kérdések megválaszolásában, a felszámolási eljárások során felmerülő környezeti problémák kezelésében kíván segítséget nyújtani elsősorban a felszámolók számára, de természetesen hasznos információval szolgál az felszámolással érintett más szervezeteknek is és információhoz juthatnak maguk a felszámolásra kerülő cégek, valamint az adott esetben hátramaradó, környezeti adósságokkal terhelt barnamezős területek új tulajdonosai, kezelői is.
Szerkesztette: Markó Csaba
Felelős kiadó: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
