A fenntarthatóság felé való átmenet megtalálásában nemzetközi szinten egybehangzók az alapelvek.
De nincs egyedüli recept!
Következésképpen magunknak kell meghatároznunk Magyarország fenntartható fejlődéshez vezető saját útját, ennek stratégiáját.
Ennek alapjait jelöli ki a jelen Keretstratégia, melynek közvetlen előzménye a hazai nem fenntartható folyamatokat és állapotokat feltáró, problémaösszegző, az Országgyűlés által 2009-ben megismert, „Jövőkereső– A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak” című helyzetértékelés.
„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket,
a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét
és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember
alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk
utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk
jövő nemzedékek életfeltételeit.
…
A természeti erőforrások, különösen a termőföld,
az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen
a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való
megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
(Részlet Magyarország Alaptörvényéből)
